Elektronikus közigazgatási szolgáltatások

Központi Rendszer: a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett Központi Rendszer a hazai elektronikus kormányzati szolgáltatások centrális hálózata.

Kormányzati portál/magyarorszag.hu: a Kormányzati Portál (magyarorszag.hu) az elektronikus kormányzati szolgáltatások centruma, melynek főbb profiljai:

  • az Ügyfélkapu működtetése, kapcsolódó ügyfélszolgálat támogatása
  • Köz- és államigazgatási információk gyűjtőhelye
  • e-szolgáltatások gyűjteménye
  • állampolgári közszereplést biztosító, személyes azonosításon alapuló Fórum
  • Hivatali kapu működtetése, teljes körű infokommunikációs szolgáltatások nyújtása az állami intézmények számára (hivatali kapu)

Ügyfélkapu: az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Segítségével a felhasználók biztonságosan és hitelesen léphetnek kapcsolatba a hatóságokkal, közigazgatási szervekkel és ügyeiket elektronikusan intézhetik. A portál felhasználóinak száma meghaladja az egymilliót, a Magyarországon nyújtott elektronikus kormányzati szolgáltatások túlnyomó része már elérhető ezen a rendszeren keresztül.

Hivatali kapu: A hatóságok egymás közötti és állampolgárokkal történő hiteles elektronikus kommunikációjának megteremtése kiemelt jelentőségű feladat a kormányzat és az egész közigazgatás számára. E feladat megvalósítására a Központi Rendszer kínál megoldást.

Míg az ügyfélkapu állampolgári oldalról biztosít lehetőséget a hatóságokkal történő kommunikációra, a hivatalok oldalán is szükség volt egy olyan felület kialakítására, fejlesztésére, mely lehetővé teszi számukra a különböző felekkel való hiteles elektronikus dokumentum alapú kommunikációt. Ezen fejlesztés eredménye a hivatali kapu.

A hivatali kapu lehetőséget biztosít a csatlakozott szervezetek számára, hogy hatósági ügyeiket egyszerűbben, gyorsabban, valamint a papírhasználat kiiktatásával költséghatékonyabban folytassák le. Az e-mail-en keresztüli kommunikációval szemben komoly előnyt jelent az, hogy a szervezetek hivatali kapujának egymás közötti kommunikációja, nem utolsó sorban az állampolgárok és hivatalok egymás közötti kommunikációja egy mind a változatlanság, mind a tartalom megismerhetősége szempontjából védett csatornán, bizonylatoltan történik, a kommunikáció későbbi letagadhatóságát kizárva.

Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről, az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) új szabályai egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy a hatóságok egymásközti és állampolgárral folytatott kommunikációjában a központi rendszert lehet kizárólag dokumentumértékű kommunikációra igénybe venni.

Hivatali kaput azon szervezetek használhatnak, akik csatlakoznak a központi rendszerhez. Ezek lehetnek települési önkormányzatok, hivatalok és közüzemi szolgáltatók.

Biztonságos elektronikus dokumentumtovábbítás: Az adó- és járulék nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésekor 2006. II. félévében alakították ki a Hivatali Kaput, valamint a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatást (BEDSZ) a 182/2007. (VII. 10.) kormányrendelet alapján.

A BEDSZ használatához Hivatali Kaput kell nyitnia a csatlakozó szervezetnek, amin keresztül fogadni tudja a számára a felhasználóktól érkezett dokumentumokat, valamint válaszdokumentumokat tud küldeni a felhasználók értesítési tárhelyére. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer lehetővé teszi, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező vagy azzal nem rendelkező, de közigazgatásban használható digitális aláírással rendelkező felhasználók dokumentumokat küldhessenek a Hivatali Kapun keresztül a szervezeti postafiókkal rendelkező szervezetek részére.

Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárhely, érkeztetés, időpecsételés stb.) a Központi Rendszerben a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) valósítja meg.

Központi ügyfélszolgálatok

Kormányzati Ügyfélvonal: 1818

Magyarországról helyi tarifával hívható kékszám.

A Kormányzati Ügyfélvonal nyitva tartása: 0-24 óra

A központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal, kormányzati ügyféltájékoztató központ) a 2009. október 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 18. §-a alapján – a központi rendszer részeként – látja el tájékoztató feladatát.

Az ügyfélvonal feladata:

  •  Az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek egy központi telefonszámon keresztül történő bejelentkezésére, többcsatornás (szóban, e-mailben) tájékoztatás nyújtása közigazgatási ügyekben.
  • A konkrét közigazgatási szervhez kapcsolódó probléma megfogalmazása esetén (amennyiben az Ügyfélvonal nem tud kimerítő tájékoztatást nyújtani, vagy konkrét közigazgatási ügyintézésről van szó) az ügyfélnek az illetékes szakhatóság kompetens munkatársához történő irányítása.
  • A tájékoztatás nem jelenti konkrét közigazgatási ügy megoldását, jogszabály értelmezését, jogi segítségnyújtást.

Magyarország.hu Kormányzati Portál: 40/200-195

Magyarországról helyi tarifával hívható kékszám.

A Kormányzati Portál ügyfélszolgálatának nyitva tartása: H-Cs: 8.00-16.00 óra, P: 8.00-14.00 óra

Az Ügyfélszolgálat ellátja a Kormányzati Portál szolgáltatásaival kapcsolatos ügyfélszolgálati munkát a felhasználók és a kormányzat számára.

Az Ügyfélszolgálat feladata:

  • Ügyfélkapu belépéssel és az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos e-ügyintézési problémák
  • Kormányzati Portál tartalmának és szolgáltatásainak felhasználói szintű támogatása, tartalmi észrevételek fogadása
  • Hivatali kapu létrehozásával kapcsolatos ügyek, hivatalok, közigazgatási szervek és önkormányzatok támogatása
  •  Hírdetmények online feltöltési folyamatának támogatása hivatalok, közigazgatási szervek és önkormányzatok részére
  • Közpénzpályázatok online feltöltési kötelezettségének támogatása hivatalok, közigazgatási szervek és önkormányzatok részére

Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat: A modern elektronikus hírközlési infrastruktúra legalább annyira alapinfrastruktúrája 21. század sikeres társadalmainak, mint a víz-, gáz-, elektromos-, vagy közlekedési hálózatok. Az információ, a tudás áramlása előtt csökkenek az akadályok, egyre gyorsabban és olcsóbban kapcsolódhatnak be a modern gazdaság és társadalom hétköznapjaiba az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények.

Lényegében a szélessávú elektronikus hírközlési infrastruktúra adja az alapot a versenyképességi és esélyegyenlőségi szempontból is kiemelten fontos információs társadalom építéséhez. A minőségi infrastruktúrához való hozzáférés lehetőségével és a digitális írástudás képességével felvértezve, a magyar gazdaság és társadalom jobb eséllyel veheti fel a versenyt a legfejlettebb országokkal. Ahhoz, hogy az állampolgár és a gazdaság számára a közigazgatási szolgáltatások – elektronikus formában is – zökkenőmentesen elérhetők és használhatók legyenek, elkerülhetetlen, hogy az egyes közigazgatási szervezetek egymással is on-line kapcsolatban legyenek.

A közigazgatás korszerűsítésének, elektronizálásának célja, hogy minden állampolgár egyenlő feltételekkel vehesse igénybe az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, csökkenjen a bürokrácia és a fenntartási költség, mindenki egy ügyfélkapun, a Kormányzati Portálon keresztül léphessen kapcsolatba a közigazgatással. 

Az elektronikus kormányzás alapinfrastruktúráját a 1122/2001 (XI. 22.) Korm. határozatban megfogalmazottaknak megfelelően létrehozott Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja. Egy olyan informatikai hálózat, amelynek feladata, hogy a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsolja a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kormányzati körnek, - valamint a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét biztosítsa a civil szféra számára. Megteremtése nyomán lehetőség nyílt a korábbi szigetszerű államigazgatási informatikai rendszerek integrációjára, amelyek többsége már az állampolgárok számára is elérhetővé vált.

Létrehozásával vált lehetővé a kormányzati rendszerek elektronizálása és új, hatékony távolról is elérhető szolgáltatási rendszerek bevezetése, egyszóval az e-kormányzat kialakítása. Ezek a szolgáltatások jelentősen közelítik egymáshoz az igazgatási munkát és a civil szférát, erőteljesen lecsökkentve az ügyintézéshez szükséges időt, nyílttá, átláthatóvá teszik a közszféra munkáját.

Az EKG célja, rendeltetése:

  1. Nagy sebességű, nagy üzembiztosságú és magas biztonsági követelményeknek megfelelő, egységes architektúrájú hálózati infrastruktúra biztosítása a civil szféra számára az állami intézmények által nyújtott szolgáltatások eléréséhez (Front-Office feladatok);
  2. Az új infrastruktúrára épülő szolgáltatások és egyes eddig elszigetelt (pl. ágazati) hálózatok elérhetővé tétele a jogosult felhasználók számára (Back-Office feladatok) ;
  3. A kormányzati szervek közötti kommunikáció, az adatátvitel költségeinek csökkentése, minőségi szintjének emelése;
  4. Kormányzati szintű, több felhasználó által használt alkalmazások hatékony működtetése;
  5. Olyan infrastrukturális háttér biztosítása, amely alkalmas az elektronikus ügyvitel és ügyintézés feltételeinek megteremtésére, a jövőbeli elektronikus közigazgatás koncepciójának, vagyis az állampolgár és a kormányzat újszerű kapcsolatának kiszolgálására.
  6. A kétirányú kormányzati kapcsolatok biztosítása a brüsszeli adminisztráció rendszereihez 
  7. A minisztériumok és a központi intézmények részére biztosítson védett, - security, - szolgáltatások nyújtását és elérését.
  8. Csatlakozás az EU informatikai hálózatához, a TESTA-hoz, ami a központi alkalmazások elérését biztosítja a tagországok számára.

Története:

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat létrehozását megfogalmazó 1122/2001. (XI. 22.) Korm. határozatnak megfelelően első lépésként a budapesti nagysebességű hálózat kiépítése kezdődött meg. Budapesten a 2002-es év közepére 83 telephellyel kialakult a központi kormányzati intézményeket szélessávú csatlakozással összekötő rendszer. Az országos intézményi rendszerek kapcsolódása következtében és 2006. májusára összesen már mintegy 740 intézményi telephely kb. 58.000 felhasználója dolgozik az EKG-n.

A 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozatban megerősített kormányzati szándék szerint a 2003-ben üzembe helyezésre kerültek a 18 megyeszékhelyet összekötő nagysebességű hálózati összeköttetések is, melyek négy zárt gyűrű topológiával fedik le az ország területét. 2004-ben a zártcélú hálózatokról szóló kormányrendelet alapján létrejött az EKG nagykapacitású országos hálózati alapinfrastruktúrája. Az EKG továbbfejlesztése során megkezdődött az és az emeltszintű szolgáltatások (elsősorban pl. hangintegráció, az üzembiztonság és kapacitásbővítési területén) bevezetése.

Az EKG működtetésének biztosítása érdekében 2005. II. félévében átadásra került a második (redundáns) hálózati központ, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben erősödött az Internet kapcsolatot biztosító Határvédelmi Rendszer.

Az EKG hálózatának bővülése és az intézmények igényei megkívánták a folyamatos hibabejelentés lehetőségének, és a folyamatos felügyeletnek biztosítását. Az EKG intézményi kör számára meghirdetett vezetékes és mobil számon érhető el ez a szolgáltatás. Az intézmények a lehetőséget ma már rutinszerűen kihasználják, mert a Help Desk a hibakezeléseken túl kapacitásának jelentős részét műszaki tanácsadásra fordítja.

A központi rendszer szolgáltatásainak igénybevétele a csatlakozásra kötelezett szervek, önkormány-zatok és az ügyfelek számára díjmentes. A rendszer azon önkormányzatok és más költségvetési szervek számára is biztosítja az elektronikus szolgáltatások nyújtásának lehetőségét, amelyek akár anyagi helyzetük, akár méretük miatt nem képesek gazdaságosan ilyen szolgáltatások nyújtására.. Várhatóan nemsokára a teljes kormányzati intézményi kör csatlakozik a közös infrastruktúrához, és növekszik a kiszolgált önkormányzatok száma is. Az intézményi kör bővítésével párhuzamosan, a folyamatos fejlesztések eredményeként az EKG a régió egyik legfejlettebb és legbiztonságosabb országos lefedettségű kormányzati hálózatává vált, a kapcsolódott szervezetek számát tekintve már Európa második legnagyobb hálózata.